Csákvár nagyközség a Vértes lankáin fekszik, s valóban úgy van, ahogy a több, mint 200 évvel ezelőtti költő-lelkipásztora megírta: 

„Ritka mezőváros vághat Csákvárnak elébe,

Széllyel az országban, - mondani, s hinni lehet!” 

A szép  és hosszú vers Csákvár történetét foglalja össze, s azt a természeti adottságot, amellyel a nagyközség ma is rendelkezik. A pápai adólevelek 1202-ben hat arany korona fizetéssel említik.

A református gyülekezet első írásbeli nyoma 1580-ból ered, összefügg azzal, hogy a török időkben is itt megmaradt a lakosság, sőt jöttek ide a környező településekről is. Ennek oka egyszerűen a több barlangszerű képződmény, illetve a ma Forna néven említett terület lápos, nádas mivolta, ahol szintén a barlangokhoz képest el lehetett bújni a török elől.  

1580-tól a római katolikus – ma sekrestyének használt – templom-szerű  épületben tartottak istentiszteletet, könyörgéseket, áhítatokat. Csákvár esetében igazolódott az a feltevés (dr. Bucsay Mihály), hogy a szegényes református vallásgyakorlást a törökök azért nem bántották, mert a csillogó-villogó római katolikus egyházban látták a habsburg uralom jelenlétét.

A lelkészek névsora 1629-től található meg, akiknek Csákváron töltött szolgálati évei azt igazolják, hogy szerettek itt lakni a lelkészek.  

1748/49-ben gróf Esterházy visszaveszi a reformátusoktól a templomként használt épületet, de saját földjén „Németh Benedek kertje alatt” nagy „fundust” jelöl ki templom, parókia, kántorlakás és iskola építésére. Az építéshez építőanyagot, téglát, gerendákat, faanyagot legnagyobb részt a gróf adott. Tornyot azonban először nem építhetett a gyülekezet, csak 1786-ban, II. József Türelmi Rendelete következtében. Az itt élő reformátusok hálából, a toronyépítés engedélyéért a kétfejű császári sast tették buzogány helyett a torony tetejére. A korabeli iratok nagy örömmel tesznek erről említést, csakúgy, mint a császári sas torony tetejéről való levettetéséről. Ugyanis, a szabadságharc kitörésének örömére, a kétfejű császári sas helyett a buzogányt helyezték a torony tetejére.  

A gyülekezet ezt követően szépen fejlődött, nagy tudású lelkészei és kántortanítói voltak. Az I. világháború idején a három harangból egyet elvittek, szerencsére a legkisebbet. A háború előtt épített orgona önmagában véve is muzeális érték, túl azon, hogy ma is csodálatos hangja van.  

A II. világháborúban Csákváron állt a front, a falut kitelepítették, a templomot orosz katonák vették birtokba, ledöntötték az úrasztalát és a keresztelő kutat, a padokkal pedig fűtöttek a hideg téli napokban. A háború végét követően, 1956-tól kezdve sikerült a háborús sebeket eltüntetni, s ma már semmi sem utal a hősi emléktáblákon kívül, a két világháború romjaira.  
 
 

II. A Csákvári Református Gyülekezet lelkipásztorainak felsorolása 
 

Pátkai György   1629-1630

Barsi György   1630-1652

Váci István    1652-1656

Bogdányi Mihály   1656-1662

Berkes Pál    1662-1673

Ó-budai András   1673-1678

Marosi Mihály   1674-1681

Pályi Sámuel   1681-1684

Kosdi István   1684-1687

Kabai István   1687-1708

Major-Kocsi Ferenc  1708-1713

Filepszállási János   1713-1722

Kecskeméti-Bíró  Mihály  1722-1748

Soós István    1748-1753

Mányi Ács János   1753-1758

Veszprémi János   1758-1801

Kováts Sámuel   1801-1830

Maller Ferenc   1830-1867

Nagy Sándor   1867-1875

Máthé  József   1875-1883

Székely József   1883-1901

Dézsi Mihály   1901-1922

Ifj. Varga Sándor   1922-1939

Id. Papp Ákos   1939-1944

Ifj. Papp Ákos   1945-1946

Id. Papp Ákos   1946-1956

Id. Kis Boáz    1956-1988

Dr. Kis Boáz   1988- 

III. A gyülekezet jelenlegi élete 
 

A gyülekezet 3 millió forintos költségvetéssel gazdálkodik, de fenntartója  a 45 millió forinttal gazdálkodó Kálvin Idősek Otthonának és a 28 millió forinttal gazdálkodó Lorántffy Református Óvoda és Bölcsődének.  

A templomba járók átlagos létszáma 70 fő, de ünnepnapokon, óvodai és iskolai alkalmakon 300-400 fő körüli a jelenlevők száma.  

Az elmúlt három évben, hasonlóan a korábbiakhoz, 10-12 fiatal konfirmált, rajtuk kívül általában 3-4 felnőtt. 

A gyülekezet tevékenységét és programjait a Missziói Munkaterv határozza meg, melyet a Presbitérium fogad el minden évben.

Ennek körében tanévnyitó és tanévzáró istentiszteletek vannak, a hittanosok és az óvodás korú gyermekek számára. Ezeken az alkalmakon azok a szülők is részt vesznek, akik egyébként korábban nem voltak templomba. 18 éve rendszeresen veszünk részt határon túli gyülekezeti kirándulásokon, melynek következtében erős és jó barátságok alakulnak ki. Gyülekezetünknek hat határon túli testvérgyülekezete van, akikkel rendszeresen tartjuk a kapcsolatot. A fiatalok a balatonfűzfői nyári táborban vesznek részt minden évben, 25-30 fős létszámmal. Évente sporttábort szervezünk, a határon túliak számára is, 100 fő körüli létszámmal. Ősszel és tavasszal a Vértes hegységben bográcsos együttlétet szervezünk, melyen kb. 120 fő vesz részt. A gyülekezetnek cserkészete és Református Keresztyén Ifjúsági Egyesület van, ez utóbbi rendszeresen részt vesz különböző labdarúgó bajnokságokon és azokon szép eredményeket érnek el. 20 éve működik a gyülekezeti énekkar, amely minden év május első szombatján, Cantata Floriana néven kórustalálkozót szervez, ezeken az alkalmakon 10-12 kórus vesz részt, határon túlról is.  
 
 

IV. Tervek, távlatok 
 

A 2001-es statisztikai felmérések alapján, az 5000 fős csákvári lakosságból 1400-an vallották magukat reformátusnak. Feladatunk, hogy mindezeket utolérjük, hiszen valójában mintegy 700-800 emberrel van kapcsolatunk, melyek közül a Választói Névjegyzékbe 2010-ben 473-an vannak felvéve.

Bízva a kormány-váltásban, úgy gondoljuk, hogy jóval kedvezőbb körülmények között fogjuk a gyülekezetet építeni, mint az elmúlt nyolc évben. Ennek során még inkább hangsúlyt fektetünk a fiatalokkal való foglalkozásra és 40-60 éves generáció megkeresésére. Növelni kívánjuk a kis közösségeket és erősíteni az összetartozásukat. Ez annál is inkább lehetséges, mivel ezek alapjait az elmúlt 10 évben sikerült lerakni, s a következő években csak erősítenünk kell a már meglevő alapot.

Szándékunk a nagyközség életében részt venni, a Falu Tv-ben éppúgy, mint az Önkormányzati Hírmondóban. Gyülekezetünknek 20 éve van Krónika néven újságja, amelyet nagy érdeklődéssel olvasnak a gyülekezeti tagok. Természetesen, az istentiszteleti alkalmak a legfontosabbak, de emellett erősíteni kívánjuk a kulturális, turisztikai és sport tevékenységet is, alárendelve mindezt az igei üzenet átadásának… 

dr. Kis Boáz

lelkipásztor